Az elnökválasztás versenyben maradt jelöltjei /Traian Basescu államfő és szociáldemokrata kihívója, Mircea Geoana/ vitát folytattak december 3-án a parlamentben. A szópárbaj heves, személyeskedő támadásokba lendült. Mircea Geoana elmondta, az államfő minden eddigi szövetségesét „meglincselte”, és nem tartotta be ígéreteit a korrupció elleni harc terén. Basescu gyávának és gyengének nevezte Geoanát, aki „kaméleonszerűen változtatgatja véleményét annak függvényében, hogy éppen mit kívánnak érdekei”. Stabilizálódni látszik a felmérések Mircea Geoana nyolcszázalékos előnye Traian Basescu előtt. Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ volt államelnökjelöltje december 3-án Kovászna és Hargita megyében az RMDSZ-es polgármesterekkel találkozott. Ismertették az RMDSZ álláspontját: a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) összefogva Mircea Geoana jelöltet támogatják azért, hogy az a választások után Klaus Johannist nevezze ki miniszterelnöknek, egy olyan kormány élére, amelynek tagja lesz az RMDSZ is. /Moldován Árpád Zsolt: Mindent vagy semmit. Mircea Geoana és Traian Basescu között dől el az elnökválasztás második fordulója. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2009. december 4.
Hajdú-Bihar megyei küldöttséget lát vendégül Hargita Megye Tanácsa. A hajdúsági kulturális életből képzőművészeti és népművészeti kiállítás, továbbá a Hajdú Táncegyüttes előadása és folk-rock koncert ad ízelítőt. /T. É. : Vendégségben Hajdú-Bihar megye. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./
2009. december 4.
December 3-án adták át Hargita megye első ingyenes internetes központját a gyimesközéploki községi könyvtárban. A Romániában két éve működő Biblionet program keretében a községi könyvtár négy új számítógépet, szkennert, webkamerákat és fénymásolót is kapott. Kopacz Katalin, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatónője szerint a Biblionet program óriási lépést jelent a könyvtárak fontosságának népszerűsítésében is. Eddig Hargita megye 19 könyvtára kapcsolódott be a Biblionet programba, pályázás útján. Könyvtárosképzések is indultak a program keretében. /Sipos M. Zoltán: Biblionet a Gyimesekben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2009. december 7.
A két héttel ezelőtti részvétel ismétlődött meg Háromszéken az államfőválasztáson: a szavazatra jogosultak csupán 37,61 százaléka jelent meg az urnáknál, ez országosan hátulról ismét a második helyet „biztosította” Kovászna megyének. Utolsó helyen Hargita megye állt 36,98 százalékkal. /Ferencz Csaba: Ismét sereghajtók (Megyei részvétel). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./
2009. december 8.
Húsz megyét nyert meg Basescu jelenlegi államelnök, huszonegyet és Bukarestet Mircea Geoana. Akárcsak az első fordulóban, most is Erdélyben és a Bánságban kapta a legtöbb szavazatot az elnökválasztásokon a jelenlegi államfő, akinek a székelyföldi voksok többségét is sikerült elnyernie. Traian Basescut az ellenjelöltjénél többen támogatták a gazdaságilag fejlett, Erdélyen kívüli megyékben (Prahova, Ilfov, Konstanca) is. Basescu államfő Arad (63,2 százalék), Kolozs (62,77), Szeben (61,11) és Fehér (60,22) megyékben kapta a legtöbb szavazatot. A szociáldemokrata jelölt, Mircea Geoana támogatottsága Vaslui (59,99), Hunyad (59,81), Arges (58,83) és Teleorman (58,80) megyében volt a legmagasabb. Basescu szavazattöbbséget szerzett a magyarok lakta Hargita és Kovászna megyében a második fordulóban is. Annak ellenére, hogy az RMDSZ csatlakozott a Klaus Johannis nagyszebeni polgármester-kormányfőjelölt mögé felsorakozó koalícióhoz, és arra kérte tagságát és szimpatizánsait, hogy Mircea Goanára szavazzak. Végül Traian Basescu Hargita megyében a szavazatok 56,4, Kovászna megyében pedig az 59,8 százalékát szerezte meg. Borboly Csaba, az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának elnöke szerint a romániai magyarság alacsony részvétele azzal magyarázható, hogy sem Geoanának, sem pedig Basescunak nem volt a magyarságot megszólító, tematikus kampánya. Kovászna megyében Traian Basescu több mint 13 ezer szavazattal kapott többet ellenjelöltjénél. Háromszéken rendkívül alacsony volt a választási részvétel. A háromszéki RMDSZ elnöke, Tamás Sándor ezt azzal magyarázta, hogy a magyarok számára nem volt közvetlen tétje ennek a választásnak. Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ javaslata ellenére a háromszékiek többsége Traian Basescura szavazott. /Fleischer Hilda, Kovács Zsolt: Fleischer Hilda, Kovács Zsolt: Erdély Traian Basescura szavazott. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
2009. december 8.
Nem fizeti ki az ötvenezer lejes bírságot és megfellebbezi a rendőrségi büntetést az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert Zászlóaljának Székely Szakasza – közölte Keresztes Nándor, a szervezet szóvivője. A kolozsvári rendőrség ötvenezer lejre bírságolta meg a szakasz egyik tagját amiatt, hogy december elsején a Székely Hadosztály 91 esztendővel ezelőtti megalakulására emlékeztek a Szent Mihály-templom előtt. „A jegyzőkönyvben az is szerepel, hogy a gyülekezési törvény mellett a nemzeti szimbólumok használatára vonatkozó jogszabályt is megsértettük, mivel Magyarország zászlójával vonultunk” – mondta Keresztes, elutasítva a vádat. Kifejtette: a címeres zászló nem Magyarország hivatalosan elfogadott lobogója, a székely zászló Hargita megye hivatalos jelképe, míg az árpádsávos és a fekete-piros lobogó nem minősül egyetlen ország vagy nemzet zászlajának sem. „Székelyföldön békés természetű emberek élnek, akik eltűrték, hogy a román Új Jobboldal felvonuljon, viszont ezt már Kolozsváron nem tehették meg a magyarok” – mondta a szóvivő. Keresztes szerint a rendőrségnek az akcióval csak azt sikerült bebizonyítani, milyen körülmények között élnek a kisebbségben lévő magyarok: nincs joguk arra, hogy saját történelmük dokumentált eseményeire emlékezzenek. /Bíró Blanka: Nem fizetnek a gárdisták. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./
2009. december 8.
Megjelent a Kolozsváron kiadott Nyelv- és Irodalomtörténeti Közlemények 2009/2 száma. Olvasható benne többek között Fekete Adrienne: Az iskolai színjátszás és támogatói Székelyudvarhelyen az 1919–20-as években című írása. Csomortáni Magdolna a Hargita megyei Csíkcsekefalva helyneveit tette közzé. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2009. december 9.
A mostani választásnál a magyarság nem mozgósította magát: a részvétel Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár – vagyis a legmagyarabb – megyékben volt a legalacsonyabb. Ez korántsem jelenti azt, hogy az erdélyi magyarság hátat fordít a politikának. Az egyik államfő-jelöltnek sem volt a magyarokhoz szóló üzenete. A román politikusok tudomásul kell venniük, hogy csak akkor számíthatnak az erdélyi magyarok testületi támogatására, ha komoly ajánlatuk van számukra. Az RMDSZ-nek tudnia kell ezt, a magyarság nem először fordul szembe a szövetség országos csúcsvezetőségével. Így volt ez már 2007 májusában, Basescu felfüggesztésénél is. Az RMDSZ addig taktikázott, míg ismét Iliescuval, Vadim Tudorral és Becalival egy csónakba evezett: Markóék most is ugyanarra az oldalra álltak, mint 2007-ben. A magyarság nem felejtette el az 1990-es marosvásárhelyi véres eseményeket, a bányászjárásokat, a korrupciót és a szociáldemokraták /PSD/ többi „remekművét”. Ismét szakadék tátong az erdélyi magyar gyalogpolgár és az RMDSZ csúcsvezetőség között. /Chirmiciu András: Választási üzenetek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./
2009. december 10.
Mintegy kilenc hónapos késés után megtörtént az első kapavágás A borvíz útja turisztikai infrastruktúra-fejlesztési programban, jelezte Bíró Dónát megyei főépítészt. A borvíz útja program a székelyföldi borvízforrások, gyógyfürdők felújítását célozza Hargita és Kovászna megyében. Háromszékről nyolc település vesz részt a programban. A Phare-alapokból finanszírozott projekt összértéke mintegy tízmillió euró. /Farcádi Botond: Az első kapavágás A borvíz útján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./
2009. december 10.
Nemsokára a Google virtuális földgömbjén, a Google Earth-ön is elérhetővé válnak a székelyföldi nevezetességek, turisztikai célpontok. Egy székelyudvarhelyi cég azon dolgozik, hogy ezeket a helyszíneket feltérképezze, és egy-egy bemutató videóval vagy fényképalbummal együtt elérhetővé tegye az interneten keresgélő felhasználók számára. A Hargita Megye Tanácsa által is támogatott projekttel a kezdeményezők turistákat csalogatnának a térségbe. Magyar, angol, német és román nyelven elérhetőek iranytu.ro, illetve arrival.ro oldalak. /Mihály László: Székelyföld a Google Földön. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./
2009. december 10.
A gyermekelhagyás ellen indított programot a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság. Az intézmény vezetője, Elekes Zoltán elmondta, a SERA Alapítvány által kezdeményezett projekt célja felkutatni azokat a szülőket, akik már több gyermek neveléséről lemondtak. Számukra szociális gondozók, egészségügyi szakemberek fognak segítséget nyújtani úgy, hogy az elhagyott gyermekek visszatérhessenek a szülőkhöz. Hargita megyében jelenleg 1200 gyermeket hagyott el a családja és él állami gondozásban, további ötszáz gyerek gondozását pedig nevelőszülők biztosítják. Idén közvetlenül a szülés után 39 gyermeket hagytak el az anyák, 23 esetben azonban a szociális gondozók meg tudták győzni őket, hogy mégis ragaszkodjanak az újszülötthöz. /Szülőt az elhagyott gyermekeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
2009. december 15.
A Hargita megyei önkormányzat kezdeményezésére székelyföldi települések építészeti értékeit vennék számba, és a régióban hagyományosnak számító falukép rombolását próbálják megakadályozni, idén indította útjára faluképvédelmi programját. A program keretében kétnapos konferencia, kerekasztal-beszélgetés zajlik a Csíkszeredában, 20 szakértő részvételével. A programban szerepet vállalt a Kőlik Hagyományőrző és Művelődési Egyesület is. /Forró Gyöngyvér: Védenék a faluképet Hargita megyében. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./
2009. december 16.
Bikfalván szerveztek értékvédelmi tanácskozást a Bikfalvához kötődők részvételével. Óriási cél, hogy Bikfalvát – első háromszéki vidéki településként – a világörökség részévé próbálják tenni, jogi megoldásokat is kell keresni, hogy megőrizhessék a település arculatát. Albert Homonnai Márton csíkszeredai építész ismertetőt tartott Énlakáról, ott ugyanis építészeti helyreállítások sorozatát sikerült megvalósítani, így ma a Hargita megyei települést az aranyosszéki Torockóval együtt két erdélyi pozitív példaként emlegetik az épített örökség megőrzését illetően. Az elöregedett, elszegényedett Énlakán 1993-ban kezdődött az értékvédelem több szakmai szervezet és a budapesti V. kerület önkormányzatának támogatásával. /Mózes László: A veszélyeztetett székelyföldi falukép. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./
2009. december 16.
Száznál több székelyföldi legendát készül digitalizálni és forrásuk szerint érintőképernyős térképen rögzíteni Hargita Megye Tanácsának támogatásával az audiovizuális anyagokat készítő székelyudvarhelyi Konnertfilm Kft. Az elektronikus legendatárakat januártól a megye összes iskolájába eljuttatnák. A vállalkozást irányító operatőr-rendező, Fazakas Szabolcs szerint nemcsak értékmentő, hanem ismeretterjesztő szerepet is szánnak a legendatérképnek. 132 székelyföldi legenda kerül fel rajzos, közérthető formában az elektronikus térképre. Hamarosan aktív lesz a legendarium.ro címen elérhető, magyar, román és angol nyelvű honlap is, amely egyfajta legendagyűjtő helyként fog működni. /Lázár Emese: Székelyföldi legendatérkép készül. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 16./
2009. december 17.
Szondy Zoltán szerint egyértelműen politikai döntés volt, hogy menesztették őt a Hargita Népétől. Az újságíró – aki egyben MPP-s csíkszeredai tanácsos is – bepereli az RMDSZ-es többségű megyei önkormányzat felügyelete alá tartozó lapot. Egyoldalúan szerződést bontottak Szondy Zoltán újságíróval. A Hargita Népe megye napilap. „Nem vett részt semmilyen aktivitásban, amely a lapnál folyt, és nem írt szinte semmit. Meg lehet nézni a kollekciót. Egyszerűen visszautasította a munkát, de a fizetésre igényt tartott” – indokolta a döntést a Krónikának Isán István Csongor, a lap igazgató-főszerkesztője. A fegyelmi eljárásban szereplő indokokat – miszerint nem vett részt sem tematikusgyűléseken, sem cikkei tördelésében – Szondy Zoltán röhejesnek nevezte, és mint elmondta, beperelte a lapot. „A cikkeket tördelők szokták tördelni, tematikusgyűlések pedig nem is voltak” – válaszolt a végzésben szereplő vádakra az újságíró. Hangsúlyozta, rendszeresen jelent meg írása. Szondy szerint a döntés mögött politikai nézeteltérések állnak. „Írtam egy cikket, amelyben teljesen tárgyilagosan egy költségleosztás szerepelt. Arról volt szó, hogy a Hargita Megyei Tanács a polgári párti, illetve a független polgármesterek által vezetett falvakat diszkriminálja. Ezt én számok és tények alapján írtam meg. Nekik ez volt a bajuk” – fejtette ki az újságíró, aki egyben az MPP színeiben csíkszeredai önkormányzati képviselő, miközben a Hargita Népe az RMDSZ-es többségű megyei közgyűlés felügyelete alá tartozik. Felháborodással vette tudomásul a lap vezetőségének döntését Papp Kincses Emese polgári párti megyei önkormányzati képviselő is, aki a rendszerváltás óta eltelt húsz évben rendszeresen közölt a lapban, azonban az új vezetőség úgy döntött, hogy a neves közírónak többé nem jelenhetnek meg írásai a Hargita Népében. Papp Kincses Emese elmondta, levélben értesítette őt az új főszerkesztő, hogy „az újságot nem politikusoknak, hanem újságíróknak kellene szerkeszteniük”. Papp Kincses fölháborítónak találta, hogy egy „kezdő újságíró kiutasítja ettől a laptól”. A megyei tanács nem tűri a bíráló hangnemet. „Papp Kincses Emese publicistaként próbált feltűnni, ám politikai üzenetet adott el. A politikusok nem írnak. Nem ír sem Borboly Csaba, sem Markó Béla. Miért lenne bárki is ez alól kivétel? Elmondhatja a véleményét bármikor, és mi, szerkesztőségi döntés szerint idézünk tőle” – reagált Papp Kincses Emese vádjaira Isán István Csongor igazgató-főszerkesztő. Ezzel szemben Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök már több ízben is publikált a sajtóban, miközben Markó Béla RMDSZ-elnöknek december 16-án jelent meg cikke a Népszabadság című napilapban. /Forró Gyöngyvér: Menesztették Szondy Zoltánt a Hargita Népétől. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2009. december 18.
A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek oktatását, az állami gondozásból kikerült fiatalok társadalomba való beilleszkedését célzó programra fordítja az idei Szent Erzsébet-gyűjtésből származó összeget a Gyulafehérvári Caritas. Fehér megyében az állami gondozásból kikerült fiatalok társadalomba való beilleszkedését segítik a Reménység-házak program keretében, míg Hunyad megyében a petrozsényi Maria Stein Nappali Foglalkoztatóban tanuló szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket támogatják. Maros megyében a pénzből prevenciós és személyiségfejlesztő tevékenységeket szerveznek vidéki gyermekek részére, míg Székelyudvarhelyen új központot hoznak létre kisgyermekek korai fejlesztésére, nevelésére. Emellett mindhárom hargitai régióban az Őrangyal program keretében találkozókat szerveznek egészséges és fogyatékkal élő gyermek, fiatalok számára. A Gyulafehérvári Caritas több éve gyűjtést szervez novemberben, az Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon valamely hátrányos helyzetű célcsoport megsegítésére. Az adakozók jóvoltából idén összesen 178 354,20 lej gyűlt össze. /Sikeres volt a Szent Erzsébet-gyűjtés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./
2009. december 18.
Székelyföld épített öröksége – Faluképvédelem – Út a jövőbe címszó alatt nagyszabású konferenciának adott otthont Hargita Megye Tanácsa az elmúlt napokban. A rendezvény szervezői az Országépítő Kós Károly Egyesülés, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a sepsiszentgyörgyi Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság, valamint Hargita és Kovászna megye tanácsa volt. A neves építész, művészettörténész, etnográfus, közgazdász szakemberek előadásai mellett kerekasztal-beszélgetésre is sor került. Az eddigi eredmények (értékfelmérések, faluképvédelmi programok, egy-egy település értékőrző példája, megyei programok) beépítésével megfogalmazott cselekvési terv az épített és táji értékek megőrzésére irányul. /Túros Eszter: A jövő faluja – utak, lehetőségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./
2009. december 21.
Zonda Erika, Hargita Megye Tanácsának programigazgatója a szórványban élő magyarok felkarolását célzó Összetartozunk elnevezésű programról beszélt. Új pólókat csomagoltak a Temes megyei alprefektus, Marossy Zoltán kérésére, aki elmondta, az ottani fiatalok különböző feliratos pólókat viselnek, de magyar feliratú nincsen. A szórványprogram nevét /Összetartozunk/ nyomtatták a pólókra, azóta sokan viselik. Az Összetartozunk program célja, hogy megőrizzék a szórványban élő magyarság identitástudatát, illetve hagyományait. A munkacsoportban Sapientia–EMTE is képviselteti magát. Hargita megye az idén Temes és Beszterce-Naszód megyét karolta fel, jövőre bővíteni szeretnék ezt Aranyosszékkel. Elképzeléseik szerint mind Maros, mind pedig Kovászna megye felkarolna két-két megyét, melyeket majd két év múlva „megcserélnénk” egymás között. A programot megbeszélték a Beszterce-Naszód megyei Bethlen Egyesület, illetve a temesvári Rekonstrukció 2005 Egyesület képviselőivel. Temes megyében a magyarság száma 1992 és 2002 között több mint tízezer fővel csökkent, Beszterce-Naszód megyében háromezerrel. /Mihály László: Beszélgetés Zonda Erikával, Hargita Megye Tanácsának programigazgatójával. A tömbmagyarságnak kell támogatnia a szórványt. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./
2009. december 23.
Hivatalba se lépett az új kormány, a hatalomváltás máris érezteti hatását a székelyföldi közintézményekben. Benyújtotta lemondását Anda Elena Ianosi, Hargita megye főtanfelügyelője, akit a már ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt küldött a tisztségbe. „A főtanfelügyelő távozását hónapok óta kérjük, hiszen még a megye lakosságának nyelvét sem ismeri. Felmérte a helyzetet, s belátta, hogy kormányváltás után semmi esélye tisztségben maradni” – kommentálta Ianosi gesztusát Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, aki más intézmények élén is váltásra számít. A kormányváltással járó igazgatócserék Háromszéken legkésőbb februárig lezajlanak. A két székely megye RMDSZ-es politikusai abban már korábban megállapodtak abban, hogy magyar prefektusokat és intézményvezetőket kérnek az új kormánytól. A háromszéki magyar ifjúsági szervezetek tagjai egyébként már a választási kampányban bejelentették, hogy az RMDSZ kormányra lépése esetén helyet kérnek maguknak a politikában és az intézmények vezetésében. A Kovászna megyei magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő HÁRIT vezetője, Grüman Róbert szerint adatbázist készítenek fiatal szakemberekről, önéletrajzi adatokkal és diplomamásolatokkal, hogy ha szükség lesz rá, ajánlatokat tudjanak tenni. /Cs. P. T., K. Zs. : Kormányváltás Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2009. december 29.
A válság mindenhol éreztette hatását, a pénzügyi gondok ellenére az erdélyi és partiumi települések önkormányzatai több jelentős, közhasznú munkálatot kiviteleztek Az elöljárók számos pályázat sikeres elbírálására, nagyobb arányú kormánytámogatásra várnak az új évben. „Hargita megyét hátrányosan érintette, hogy az elmúlt időszakban nem volt kormányon az RMDSZ, ezt igyekeztünk uniós pénzek vonzásával ellensúlyozni” – fejtette ki Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. Mint mondotta, az elmúlt évben hatvan uniós pályázatot nyújtottak be, melyek egyharmada kedvező elbírálásban részesült, és a továbbiak elbírálása folyamatban van. Többek közt európai uniós pénzekből sikerült több megyei utat felújítani, illetve a hegyimentő-szolgálatoknál jelentős fejlesztéseket eszközölni. „Elégedett vagyok az elmúlt év megvalósításaival, hiszen többek közt sikerült megoldani Gyergyószentmiklóson a több mint két évtizede húzódó fűtésproblémát” – magyarázta Mezei János polgármester, kifejtve, hogy noha a munkálatokat a következő évben még folytatniuk kell. A második 40 lakrészből álló szociális lakást építik a városban. Szabó Ödön Bihar megyei tanácsos a megvalósítások között említette a Hegyközkovácsit és Hegyközcsatárt összekötő út kiépítését, ez még nincs teljesen kész, de már használható állapotban van. Több városfejlesztési projekt is akadozik Nagyváradon, mivel az ígért támogatások nehezen, vagy egyáltalán nem érkeznek be a városkasszába. Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere elmondta: 2010-ben kiemelt helyen szerepel az utak, járdák rendbetétele, valamint újabb zöldövezetek, játszóterek kialakítása. Az idei évre tervezett munkálatokat nagyjából sikerült befejezni Sepsiszentgyörgyön – mondta el Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Több parkolót sikerült felújítani a városban, és újakat is építettek, utakat korszerűsítettek, csatornáztak a városban. Felújították a város központját, állami támogatásból lakások épültek. A városhoz tartozó Sugásfürdőn idén nagyszabású turisztikai beruházás kezdődött. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása Antal szerint felgyorsíthatja a sepsiszentgyörgyi projekteket, például a Székely Mikó Kollégium, valamint a Mihai Viteazul tér felújítását. Tavasszal átadnak száz ANL-s tömbházlakást, és újabb 125 építését kezdik el. Marosvásárhelyen az 1989-es fordulat után először kerül ismét előtérbe a lakásgazdálkodás. /Segítséget kérnek az erdélyi és a partiumi önkormányzatok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
2009. december 29.
Tavaly szeptember elsején indult a Dorombszó című, népzenei értékeinket népszerűsítő előadás-sorozat. Háromszéki és Hargita megyei településeken léptek fel a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad színjátszói Piroska Klára és László Károly sepsiszentgyörgyi színművésszel együtt. A mesejátékban kilenc népi hangszert személyesített meg egy-egy szereplő, meg is szólalt valamennyi – mégpedig hivatásos népzenészek, a Folker együttes által –, s elmesélte történetét. Az előadás célja: közelebb vinni a gyermekeket a magyar népzene világához, hagyományainkhoz, szokásainkhoz. /(f. e.): Másfél évig szólt a doromb. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./
2009. december 30.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint a Hargita megyei önkormányzat jelentős eredményekről tud beszámolni, bár sajnálja, hogy ezeket a megvalósításokat nem minden székelyföldi politikus ismeri el. 2009-ben főként az infrastruktúra fejlesztésére – út- és vízhálózatok korszerűsítésére – összpontosítottak, jövőre többek között az egészségügyi és oktatási intézmények felújítását, a termelői szövetkezetek munkájának támogatását, a sajátos székely termékek értékesítését támogatnák. 209-ben a legnagyobb beruházás a 132-es úton történt, amely Szentegyházától Brassó megye felé vezet. Az országban ez az első út, amelynek felújítását sikerült elkezdeni a Regionális Operatív Program keretében elnyert pályázat révén. Sikeres volt a Hargita megyei hegyimentő-szolgálat korszerűsítésére benyújtott Salvamont-projekt, támogatást kapott az a Team-program is, amelynek révén a közigazgatásban dolgozó megyei és helyi tanácsi alkalmazottak kapnak továbbképzést. Tovább dolgoznak azért, hogy a parajdi sóbánya a megye ügykezelésébe kerüljön. Borboly az RMDSZ kormányzati szerepvállalásától azt várja, hogy újabb lehetőségeket teremtsen az erdélyi magyarság hosszú távú önrendelkezési célja teljesüléséhez. „Nem több pénzt kérünk, hanem önrendelkezési jogokat” – hangsúlyozta. /Forró Gyöngyvér: Borboly Csaba: önrendelkezési jogokat kérünk. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./
